STA Travel – messze a legjobb!

Világjárás, olcsó repülőjegy, fapados repjegyek, útleírások, kedvezményes utazások, érdekes úti célok, hotelfoglalás, autóbérlés, biztosítás => indul a kaland!


Hozzászólás

Úszó malacok a Bahamák sztárjai

A Bahamai szigetcsoport 29 nagyobb és 660 kisebb szigetből áll.

Van közöttük egy aprócska lakatlan sziget, ahol nem az ember, hanem a malac az úr.

pi1

Ők azok, akik a fehér homokban napoznak, a türkíz színű tengerben hűsölnek és boldogan úsznak a közeledő hajók elé a vízben – a turistáktól kapott finom falatok reményében.

pi2

Többféle feltételezés létezik hogyan kerültek erre a szigetre ezek az állatok. A legvalószínűbb, hogy ezeknek a malacoknak a felmenőit anno tengerészek tartalék táplálék gyanánt telepítették ide. Azután vagy nem tértek vissza, vagy elfeledkeztek róluk, mindenesetre a malacok elszaporodtak és birtokba veték a szigetet.

 pi3

Kétségkívül manapság ők a Bahamák sztárjai! A hivatalosan Big Major Cay nevet viselő szigetet mostanság már csak Pig Island-nek, azaz Malacok szigetének nevezik és vannak turisták, akik csak miattuk választják a Bahamákat nyaralásuk helyszínéül.

 pi6

Ha a te fejedet is elcsavarták ezek az állatok és szeretnéd élőben megnézni őket, de nem szeretnél az utazás megszervezésével bajlódni, gyere el hozzánk és mi megcsináljuk helyetted. Elérhetőségeink

… és végezetül még egy kép, mert mi se tudunk szabadulni a malacok cuki látványától:

pi9

Reklámok


Hozzászólás

Ide utazik a világ jövőre. És te?

A Lonely Planet szerkesztői megjelentették azt az utazási listát, amelyen a jövő év kedvenc utazási desztinációi szerepelnek országra, városra, régióra és legjobb á/érték arányú helyekre lebontva.

A 2018-as év favorit országa Chile lesz, második helyen Dél-Korea szerepel, ami nem meglepő, hiszen a 2018-as Téli Olimpia színhelye lesz az ország. A dobogó harmadik helyén az évek óta nagy favorit, Portugália szerepel.

5 kedvenc ország 2018-ban:
Chile
Dél-Korea
Portugália
Dzsibuti
Új-Zéland

chile main-xlarge

Ami a városokat illeti, a Lonely Planet szerint a szépséges spanyol történelmi város, Sevilla lesz a legkedveltebb úti cél. Őt követi Detroit, ami igencsak meglepő, hiszen egy sokáig elhanyagolt amerikai iparvárosról beszélünk. Detroit-ot az ausztrál Canberra szerepel a népszerűségi listán.

5 kedvenc város 2018-ban:
Sevilla, Spanyolország
Detroit, USA
Canberra, Ausztrália
Hamburg, Németország
Kaohsiung, Tajvan

sevilla

Ami talán a leghasznosabb lehet egy utazónak a listából, az a legjobb ár/érték arányú szolgáltatásokat kínáló úti célok.

Íme a10-es lista:
Tallin
Lanzarote
Arizona
La Paz
Lengyelország
Essaouira, Marokkó
Egyesült Királyság
Baja California, Mexikó
Jacksonville, USA
Hunan, Kína

tallin

A kategóriák szerinti teljes listákat sok-sok érdekes leírással és képekkel itt találod meg: https://www.lonelyplanet.com/best-in-travel

Ha pedig utazni támadt kedved a listák böngészése után, akkor keress minket az alábbi elérhetőségek egyikén, hogy jobbnál-jobb repülőjegyeket, szállásokat és körutazásokat küldjünk neked a kiválasztott úti célról.

Elérhetőségeink:
STA Travel
1092 Budapest, Erkel utca 13.
+36 1 299 0404
office@statravel.hu
www.statravel.hu

 


Hozzászólás

Hogyan nevetnek online az egyes nemzetek?

Gondolkoztál már azon, hogy amikor online üzenetekben a nevetésed kifejezéseként leírod a hahaha szócskát, vajon ez egyetemes kifejezés vagy az egyes nemzetek más-más módon kuncognak online?

Nos, nem is gondolnád, hogy mekkora eltérésekkel fejezik ki nevetésüket írásban az emberek világszerte.

Az alábbi képek megmutatják a legkirívóbb eseteket:

oM2T7GuQtKtxSQsYhpoZ_laughing16

XRS8z4vWVOCeMsdT6ToC_laughing8

laughing3

f3Ip1Q2280ye775JNrfb_laughing9

aNncv36X1e2KOol1zoxD_laughing7

48FlqpbE91dqEmWW65fk_laughing14

8KWg-HEOiVqqGrU1OowK_laughing6

3MkWydso7FtceWD1CuB2_laughing2

(forrás)

Úgy érzed van még mit csiszolni nyelvtudásodon?
Akkor ott a helyed szuper külföldi nyelvtanfolyamaink egyikén. Bővebb információt találsz a honlapunkon vagy várjuk jelentkezésedet e-mailben, telefonon és személyesen az irodánkban.

Elérhetőségeink

Contiki - utazás a 18-35-ös korosztálynak


Hozzászólás

Bemutatjuk partnerünket: Contiki

Contiki: travel with no regrets

A Contiki nem csak szervezett utakat, hanem egy életérzést is kínál. A világ szinte összes kontinensére szervez kirándulásokat, legyen az a costa rica-i őserdő, vagy Ausztrália napos tengerpartja.

Contiki - utazás a 18-35-ös korosztálynak

Contiki – utazás a 18-35-ös korosztálynak

Ha egy Contiki úton veszel részt, biztos lehetsz benne, hogy hamar a komfort zónádon kívül fogod találni magad, mivel olyan csodás helyekre visznek el, ahol garantáltan nem jártál még. Értenek hozzá, hiszen a Contiki 1962 óta szervez utakat.

Már az első túrájukkal a határokat döntögették: legelső útjaik között Afrika és India szerepelt. A 90-es évek elején sorra hódították meg a földrészeket; Új-Zéland, Amerika, Ausztrália és Ázsia is bekerült az úti célok közé. A 2000-es évek elejére a Contiki már Latin-Amerikába is eljuttat – ha szeretnéd.

Hiszik, hogy akkor élsz igazán, ha utazol és folyamatosan új dolgokat ismersz meg. Profi csapattal dolgoznak, ahol biztosan találsz barátot, ha épp egyedül vágtál bele egy nagy kalandba, hiszen itt mindenki fiatal. Egy Contiki úton nem csak az élmények garantáltak, de a szállás, ellátás, valamint idegenvezető is, aki úgy ismeri az ottani környéket, mint a tenyerét.

Contiki_noregrets

Contiki_noregrets

Egy átlagos Contiki túra legalább 3-4 helyszínből áll, ahova mehettek hajóval, kocsival, busszal, a lényeg, hogy az utazás jó hangulatban teljen és kényelmes legyen. Ugyan ezek csoporttúrák, a Contiki arra is figyel, hogy ha szeretnél egy kicsit egyedül lenni, lehetőséged van egymagadban csodálni a tájat – minden túra alkalmával van egy kis „énidő”.

Mit kell tenned ahhoz, hogy eljuss egy Contiki túrára?

  • először is legyél 35 évnél fiatalabb, mert a Contiki csak meghatározott korosztálynak szervez utakat (18-35)
  • legyél vállalkozó kedvű, nyitott a világra
  • nem árt, ha gyűjtögetsz az út előtt, de hidd el, megéri!
  • érezd jól magad!

Zárásként pedig tekintsd meg ezt a videót, és mondd azt, hogy nem jött meg a kedved!

Contiki image video

A Contiki útjaira Magyarországon az STA Travelnél jelentkezhetsz.

Térkép a biztonságos és kockázatos országokról


1 hozzászólás

Biztonságos utazás – létezik-e még a fogalom?

Utazás és biztonság – hová utazzunk, hogy biztonságban legyünk?

Hiánypótló írásunk következik.

Nemrégiben különös jelenségnek lehettünk szemtanúi: brit tudósok, de legalábbis biztonsággal foglalkozó szakértők listát, majd egy, a Telegraph által közzétett térképet állítottak össze utazási témában, melyen több országot zöld színnel jelöltek, azaz biztonságosnak nyilvánítottak. Miért érdekes ez? A 2001-es new yorki eseményeket követően előbb Amerikában, később a többi fejlett országban is bevezették a biztonsági információs szintek rendszerét – SAS – melyben 5 kategóriába sorolták a biztonsági kockázatokat, amiket színekkel is jelöltek: a piros a jelen lévő közvetlen kockázat, a narancs a magas kockázat, a citrom az emelt, a kék a figyelendő, a zöld pedig az alacsony veszély színe, ahogy a meteorológiában is.

A safety kimúlt, éljen a security
2010-ben Pekingben, a Nemzetközi Ifjúsági Utazási Szövetség (WYSTC) konferenciáján egy szürke arcú, nyugtalan tekintetű, nyugállományú brit elhárító tiszt arról tartott előadást az utazási szakma meglepett képviselőinek, hogy a teljes biztonság (safety) fogalma a múlté, semmiről nem mondható ki, hogy biztonságos, már csak a „security” (biztonságosság) különböző szintjei értelmezhetők a világban. Elmondása szerint azzal, hogy az országok hivatalos szervek feladatává tették a besorolás alkalmazását, egyszerűen kizárták a veszélytelenség lehetőségét: nincs komoly szakember, aki bármely helyszínről, térségről vagy országról ki merné jelenteni, hogy kockázat ott bizony nincs, hiszen a ezt állítaná, ő lenne a felelős, ha mégis történik valami.

Érvelése szerint így a legalacsonyabb használható alapszint a kék lenne, de az majdnem olyan, mint a zöld, ezért aztán a citrom használata lett a standard, így a „légy résen” avagy „jobb félni, mint megijedni” elv alapján dolgozó szakemberek egyre bátrabban nyúlnak a még melegebb színekhez is. Azt is elárulta, hogy a zöld szín használata – biztonság-szakmai szemmel – önmagában vállalhatatlan kockázat, hiszen egyfajta „felhívás keringőre” rossz szándékú emberek számára.

Az ifjúsági utazási színtér résztvevői egyöntetűen csodálkoztak ezen a megközelítésen, és az esti beszélgetések alapján mindenkiben az az érzés alakult ki, hogy a brit előadó biztosan beleőrült korábbi munkájába, és roppant rossz élete lehet, hogy folyton csak a veszélyeket figyeli maga körül.

Az utazási figyelmeztetések rendszere
Az utazással kapcsolatos veszélyeket hivatalból figyelik az egyes országok külügyminisztériumai is, amelyek igyekeznek állampolgáraik kockázatát csökkenteni. Jelzéseikben figyelemre méltó, hogy egyes – politikailag nagy súlyú – országok bármekkora kockázat esetén sem kapják meg az utazásra nem ajánlott tiltó címkét, kisebbek pedig nagyon könnyen; aztán csak évek kitartó munkájával tudnak megszabadulni e bélyegtől. Az elmúlt években azonban már az ENSZ turisztikai világszervezetének, az UNWTO-nak is feltűnt, hogy ez a gondoskodó féltés néha túlzott: fel is szólították hát a kormányokat, hogy ne alkalmazzák politikai fegyverként egymás ellen a travel warning rendszert. A szándékosság mellett a frissítés elmaradása is szerepet játszhat abban, hogy egyes országokat vagy területeket utazási szempontból nem ajánl, vagy akár tilt egy ország: így a
magyar oldalon  most „magas biztonságú” jelzővel szereplő Fidzsi-szigeteket néhány éve roppant veszélyes, utazásra nem ajánlott országként jellemezték – az STA Travel kérdése nyomán aztán elárulta a Külügy tisztviselője, hogy a bejegyzés évekkel korábbról származott, amikor egy ausztrál turistát lelőttek az egyik szigeten.

Térkép a biztonságos és kockázatos országokról

Térkép a biztonságos és kockázatos országokról

Forrás: Telegraphtravelmaps/carto

Az ábra készítői is fölöslegesnek tartottak két külön alapszintet, mindenesetre a térkép, mely egészében itt található , használja a zöld színt. Az is igaz, hogy nem maguk a zöld országok jelölték magukat „céltáblává”. Az Észtországtól Szlovéniáig húzódó övet, melynek hazánk is része, a Baltikumból származó utazási szakemberek egyszerűen csak Európa mentőövének nevezték el, ami borzasztó jól hangzik, ugyanakkor a Duna mellől szemlélve nehezen érthető, hogy északi szomszédunk miért volna veszélyesebb hely hazánknál. Még érdekesebb, hogy Afrikában vagy Dél-Amerikában olyan országok is kizöldültek, amelyek mindennapjait az állami erőszak jellemzi, de Kanada vagy Grönland 3. szintre helyezése is igényelne némi magyarázatot.

Izland, a biztonságos
Az országok méretét és formáját elnézve egy idő után az is eszébe jut az embernek, hogy minél nagyobb egy ország, annál komolyabb esélye van arra, hogy előrelépjen a veszély-skálán. Hiába hatalmas kiterjedésű Kína, Oroszország vagy az USA, ha egy-egy városát veszélyesnek minősítették, az egész ország ijesztő helynek tetszhet a térkép szerint. A szomszédok helyzete is befolyásoló tényezőnek tűnik, így aztán szerencséjük van a szigetországoknak, melyek többsége biztonságos úti célnak mutatkozik továbbra is. A lakosság homogenitása is szerepet játszhat: a mexikóiak hazája annak ellenére zöld, ahogy az ottani drogkartellek nem barátságosságukról ismertek, ahogy a robbanásig feszült helyzet Észak- és Dél-Korea közt nem változtatott az országok biztonsági besorolásán: mindkettő zöld.

Élet a zöld zónában
A biztonsági térkép – az STA Travel véleménye szerint – érdekes nézegetnivaló, és öröm, hogy a zöld zónában élhetünk, de semmiképp sem szabad, hogy kizárólagos utazási navigátorként tekintsünk rá. A háborús övezetekbe történő utazásokat korábban sem javasoltuk senkinek, attól azonban óvunk mindenkit, hogy rettegésben élje le hátralévő évtizedeit, és az esetleges veszélyek miatt ne merjen kilépni határainkon túlra. Korábban az egészségügyi kockázatok kapcsán javasoltuk minden aggódó utasunknak (és anyukájuknak), hogy mielőtt megijed attól, hogy micsoda rémesen veszélyes vírusok és baktériumok leselkedhetnek rá a célországban, nézze meg azt is, hogy mit írnak hazánkról: nálunk is dúlnak a halálos kórok.

Menjek, vagy maradjak?
Annyi azonban biztos, hogy a korábbinál is jobban érdemes odafigyelni arra, hogy az ember biztonságosabb szállást válasszon, (pl. ne a hivatalosan nem is létező ‘no-go zónák’ egyikében foglaljon szobát), mindig tudják róla a közvetlen hozzátartozói, hogy merre jár, és senki ne utazzon biztosítás nélkül – hogy mérsékeljük az életre szóló élményekkel járó kockázatokat.


Hozzászólás

A világ 30 legtöbbet fotózott látványossága

A Sony Mobile egy nemzetközi kutatást végzett az Instagram-felhasználók körében, hogy melyek a világ legtöbbet fotózott látványosságai.

A lista önmagában nem meglepő. A kérdés csak az, hogy te mennyit pipáltál már ki a listán szereplő látványosságok közül?

Íme a lista:

1. Eiffel-torony (Párizs)
eiffel

2. Big Ben (London)
big ben

3. Louvre (Párizs)
louvre2

4. Empire State Building (New York)
Empire-State-Building-severe-weather

5. Burdzs Kalifa (Dubaj)
Burj-Khalifa

6. Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
7. Szent Péter-bazilika (Vatikán)
8. Times Square (New York)
9. Sagrada Familia (Barcelona)
10. Colosseum (Róma)
11. Szabadság-szobor (New York)
12. Machu Picchu (Peru)
13. Alhambra (Spanyolország)
14. Borobudur (Jáva, Indonézia)
15. Vörös tér (Moszkva)
16. A Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro)
17. Tádzs Mahal (Agra, India)
18. Burdzs al-Arab (Dubaj)
19. Fudzsi (Japán)
20. Buckingham-palota (London)
21. Tokiói torony (Tokió)
22. Ha Long-öböl (Vietnam)
23. Arc de Triomphe (Párizs)
24. A berlini fal maradványai
25. Trevi-kút (Róma)
26. A kínai nagy fal
27. A Sydney-i Operaház
28. Tábla-hegy (Fokváros)
29. Güell park (Barcelona)
30. Sacré Coeur-bazilika (Párizs)

Kedvet kaptál az utazáshoz?
Utazási ötletekért, kedvezményes szállás- és repülőjegy ajánlatokért keress fel bennünket!

Elérhetőségünk

 

Csalárd praktikákra figyelmeztet az EU


Hozzászólás

Olcsó repülőjegy foglalás – egy legenda után eredtünk

Olcsó repülőjegy foglalás – valóság, vagy legenda, hogy online repjegyfoglalás esetén vagyonokat spórolhatunk, a hotel booking csak úgy éri meg, és hogy nyaralást is csak on-line travel portal használatával érdemes foglalni?

A hazai médiában méltatlanul kevés visszhangot kapott az Európai Bizottság és az Unió fogyasztóvédelmi szervezeteinek nemrég kiadott IP-17-844 számú közös jelentése, mely az Európai piacon működő 352 komoly forgalmú, kereskedelmi célú utazási weboldal átfogó vizsgálatának lényegét mutatta be.

Ez az eredmény pedig megrázó, de nézzük előbb a nagy online utazási játék szereposztását! A szereplők neveit magyar fordításban közöljük, hogy ne népszerűsítsük őket tovább.

Dolgos iparosok és naívák
A játék klasszikusai, őszinte és egyszerű résztvevői: utazási irodák, utazásszervezők, szállodák, nemzeti légitársaságok, melyek saját weboldalakat működtetnek – miközben a maguk eredendően offline alaptevékenységét minden engedély, biztosíték és garancia birtokában végzik. Tényleg ott vannak, ahol mondják, be lehet menni hozzájuk, élő emberekkel lehet ügyet intézni, mindig adnak számlát, többféle módon lehet fizetni náluk, stb., stb..

Furfangosok és mutatványosok
A színtér újabb szereplői: online utazási irodák (OTA-k) és fapados (diszkont, LCC) légitársaságok oldalai. Ezek kizárólag az interneten érhetőek el, ezáltal sok költséget megtakarítanak maguknak. Általában egyetlen informatikai háttérre épített, de több nyelven elérhető, gyakran vicces, akár piaconként eltérő nevű oldalakat működtetnek. Ezzel azt a benyomást kelthetik a neten keresgélő vásárlókban, mintha az ő hazájukban működő, anyanyelvükön elérhető cég volnának – habár legtöbbször nem azok. (Ilyenek például a “gödény”, a “gratulálunk, repülsz” a “légiposta” és további, 25-nél is több weboldal, melyek valamilyen mértékig magyar nyelven is használhatók)

Elkerekedik az ember szeme, ha észreveszi a trükköket

Elkerekedik az ember szeme, ha észreveszi a trükköket

Mágusok
Az előadás varázslói az ár-összehasonlító oldalak: olyan magasan fejlett informatikai megoldások, amelyek az egész világot lefedik, és az OTA-kat segítik a piacszerzésben egyes kiszemelt országokban vagy nyelvterületeken. Saját maguk szinte soha nem értékesítenek, bár a vásárlók gyakran – tévesen – azt feltételezik róluk, hogy ezek valamelyikén vettek valamit. (itthon a legismertebbek az “égfürkész”, a “megmondó” vagy a “kicsitmenj”, de a “foglalás” és a “kiszállítás” is ide sorolható) Az ő furfangjuk abban rejlik, hogy azt az érzetet keltik a vásárlókban, mintha a teljes piacra rálátásuk volna – azonban csak olyan OTA-k ajánlatait mutatják, melyek fizetnek nekik ezért. Nem véletlen, hogy magyar céget elvétve látunk listáikon.

Légtornászok
Az árösszehasonlítókat is próbálják meghaladni egyes fejlesztők: ők a légijáratok és ajánlatok sokaságát szedik össze innen-onnan, majd merészen elemeikre szedik azokat, és újrakombinálnak belőlük: szorgos munkájuk eredménye nem ritkán kivitelezhetetlen, biztonságosan leutazhatatlan látszat-ajánlat. Ilyenek a “kenu” vagy a “szőrös gyümölcs”.

Okos lányok és vándorlegények
Olyan regős szereplők, akik felismerték a legendamesélés piaci értékét. Első generációjuk valós, a legújabbak fiktív (másoktól olvasott) utazási tapasztalataikról számolnak be közösségi oldalakon, érdekközösségeket szerveznek, illetve saját blogot működtetnek – s ezeken OTA-kat vagy árösszehasonlító oldalakat népszerűsítenek, meg persze a divatos “sharing economy” megoldásait – ellenben nem említik, hogy hirdetési díjat, foglalási jutalékot kapnak azért, hogy “titkos tippjeiket” vagy “a digitális nomád életforma fortélyait” és az “error-fare -ekkel való repülés vágyát terjesszék. Ők a legtöbb kis piacon hazai, anyanyelvi szereplők, akik irodalmi tehetségüket teszik pénzzé, avagy „monetizálják”.

No de vissza a kutatás eredményeihez!
Az EU fogyasztóvédelmi szervei az Unio 26 tagországa mellett Izland és Norvégia utazás vásárlására illetve árak összehasonlítására alkalmas weboldalait vizsgálták át. Szám szerint 352 internetes oldalt, melyek csupán 23 százalékát, azaz minden 4. weboldalt találták ezek közül rendben, szabályosan működőnek. A vizsgálatot 3 év után ismételték meg 2016 végén, és azért döntöttek az árösszehasonlítók ellenőrzés alá vonása mellett, mert az európai fogyasztók szinte mindegyike használja ezek valamelyikét, sőt, a fogyasztók ötöde havonta több alkalommal hagyatkozik rájuk utazási döntések meghozatalakor.

Bár konkrét oldalcímeket nem említ a jelentés, így nem tudható biztosan, mely oldalakat vagy kategóriákat találták szabálysértőnek, esetleg csalárdnak, mégis árulkodó a jelentést kiadó biztosasszony, Vera Jourová következő mondata: “Az érintett <szabálykövetésre felszólított> cégeknek kötelességük <lenne> ugyanúgy tiszteletben tartani az európai fogyasztók jogait, ahogyan az utazási irodák teszik.”

Vera Jourova biztos asszony is csak néz, mik mennek a digitális térben

Vera Jourova biztos asszony is csak néz, mik mennek a digitális térben

Lássuk tehát, milyen hibákat, vétségeket tárt fel a vizsgálat!

  1. Tényleg annyit fizetsz, amennyire az elején számítottál?
    A vizsgált oldalak harmada esetében a végső fizetendő ár magasabb volt az ajánlati árnál. Mi okozhatja ezt? A rosszhiszemű megtévesztést félretéve e jelenség egyik oka, hogy több foglalórendszer, illetve minden ár-összehasonlító rendszer úgy működik, hogy korábbi keresések, vagy vásárlások során rögzített ár-adatokat tárol el, majd ezeket veszi elő, amikor a felhasználó böngész az oldalon. Az aktuális árat, és tényleges foglalhatóságot csak későbbi lépésekben, gyakran más webes környezetben kapja meg a vásárló, és ha nem figyel oda, egészen más árral találja szembe magát, mint amit az elején látott, és ami miatt vásárlásba kezdett. A másik – kevésbé jóhiszemű – magyarázat, hogy egy-egy OTA, annak érdekében, hogy az ár-összehasonlító, más néven metasearch oldal találati listájának az élére kerüljön, az adott szolgáltatás árából kedvezményt ajánl a vásárlónak – melyet a vásárlási folyamat későbbi, általában utolsó lépésében visszavesz: arra hivatkozik, hogy csak bizonyos, éppen nem a vásárló által használt bankkártya esetén kerülne annyiba a vásárlás, vagy rásóz a fogyasztóóra egy biztosításnak, szolgáltatáscsomagnak nevezett valamit, ami általában csak első ránézésre tűnik jónak.
    Miért vásárolják meg az emberek magasabb áron a terméket? Miért nem érzik magukat becsapva? A válasz egyszerű: az emberek egy része észre sem veszi, hogy más árat fizet, másik részük pedig úgy van vele, hogy a kasszától már nem fog újra visszamenni, csak mert nem az „akciós alma” került a kosarába.
  2. Ajánlat, vagy csak csali?
    Ezt a vétséget az oldalak ötödénél találták meg a vizsgálók.
    A fentebb már taglalt, “az adott kedvező ár a te számodra már pont nem érhető el” esetről van szó, de nem árdrágítási folyamatba ágyazva. Itt a vásárló maga dönt arról, hogy megvesz-e mást az adott kereskedőtől, vagy kéri-e ugyanazt a szolgáltatást akció, kedvezmény nélkül is. Eláruljuk: többnyire igen.
    Figyelem, ez a vétség nem keverendő össze a legalacsonyabb ár „X Ft-tól” formában történő feltüntetésével, hiszen ott jelzi a kereskedő, hogy az ár magasabb is lehet.
  3. Én vagyok értetlen, vagy az árazás érthetetlen?
    A vizsgálatot végzők szerint az oldalak közel harmada esetében a teljes fizetendő ár megjelölése, vagy annak kiszámítási módja nem volt érthető. Különösen igaz lehet ez azokban az esetekben, amikor a vásárlási folyamatban változik az ár, vagy egy-egy akaratlan tétel kerül a vásárló “kosarába”, vagy pont az ő bankkártyájának használatával válik drágábbá a fizetés.
  4. Tényleg az utolsó, vagy utolsó olcsón foglalható szobát látom, és valóban más is épp ezt nézi?
    Ezt a fogyasztók befolyásolására – rendben, mondjuk ki: megtévesztésére – kiválóan alkalmas megoldást az oldalak negyede használja.
    Mi van mögötte? A nagyobb OTA-k és árösszehasonlítók fejlesztő csapatait – alkalmazott pszichológiával foglalkozó – tanácsadók hada segíti az értékesítés hatékonyabbá tételében, hiszen nekik sem mindegy, hogy az emberek csak unalmukban nézegetik az áraikat, vagy vásárlóvá is válnak. E pszichológusok figyelték meg, hogy felfokozható a vásárlási szándék, ha a vásárló:
    – azt hiszi, hogy valami extra jó árat, nagy kedvezményt csípett el (nézzünk újra az 1. és 2. pontra…)
    – úgy látja, hogy már csak kevés van abból, amit ő talán meg szeretne venni “utolsó szoba”, “már csak 2 hely”
    – versenyhelyzetbe kerül, amikor más is a kiszemelt áru felé nyúl “rajtad kívül még 3 ember nézi”
    – idő nyomás alá kerül “ez a remek ajánlat már csak rövid ideig érhető el”, “ezt a valamit legutóbb 7 perce foglalták”
    – azt látja, hogy a kiszemelt áru egyre drágul – erre még visszatérünk
Jobb, ha nem mindig hiszünk a szemünknek

Jobb, ha nem mindig hiszünk a szemünknek

Az online kereskedők helyébe gondolva magunkat nem nehéz elképzelni, hogy igen nagy a csábítás arra, hogy ezen trükköket, vagy ezek kombinációit bevessék – megfeledkezve arról, hogy ezek bizony tiltott módszerek az Európai Unióban.

Az EU biztossága az ügy bonyolultsága miatt ezúttal nem vizsgálta, de a német Fraunhofer Institut korábban már igen, hogy további, az EU fogyasztóvédelmi jogszabályait durván sértő praktikák is jelen vannak a piacon: a legfejlettebb OTA oldalak és a fapados légitársaságok (low cost carrierek) árazása dinamikus: ugyanarra a lekérdezésre más és más árat mutatnak különböző országokból érkező látogatóknak, lépésenként emelik az árat, amikor valaki ugyanazt a szolgáltatást naponta, vagy időről időre újra megnézi – de szerepet játszhat a potenciális vásárló feltételezett anyagi helyzete is: kedvezőbb árat láthat egy alacsonyabb sebességű internetkapcsolaton át, Windows XP-n futó Internet Explorerből érkező vásárló, mint aki iPhone 7-esén 4G-t használva megy az oldalukra. Olyan ez, mint amikor a rendszerváltás környékén a balatoni büfésnél hatvan forint volt a heck, németeknek meg fünf márk.

Szabad-e hát az interneten vásárolni?
Valóban elgondolkodtató a kérdés, főleg akkor, ha összevetjük az egyre növekvő forgalom nagyságát a fogyasztók “becsapódási” arányával. Vajon a klasszikus kereskedelemben bemennénk-e egy olyan áruházba, ahol 4 vásárlásból 3-szor átvernek, legalább egy icipicit? Megvesszük-e a 7 forinttal olcsóbb, de holnapra megromló banánt, vagy a kicsit olcsóbb, de savanykás tejet? Ugye nem.

Az utazási szolgáltatások piaca persze más. Abból az irányból is nézhető, hogy az internet  kínálatok, lehetőségek széles palettáját hozza otthonunkba vagy készülékeinkre, bárhol is legyünk. Ez mindenképpen jó.

Legyünk tudatosabb vásárlók
A kutatás fényében azonban érdemes jobban ügyelnünk arra, hogy az interneten is csak megbízható forrásból vásároljunk. Próbáljuk meg tudatosabban kezelni a minket terelgetni, vagy orrunknál fogva vezetni kívánó weboldalakat. Ha hiszünk a biztosasszonynak, jobb esélyünk van a biztonságos vásárlásra, ha tényleg hazai internetes kereskedők kínálatából választunk, melyek hátterében hazánkban bejegyzett, engedélyekkel és biztosítékokkal rendelkező utazási iroda vagy utazásszervező áll. Erről nem is olyan nehéz meggyőződnünk: a tisztán működő weboldalak láblécében megtalálható, hogy az adott oldal kihez tartozik, hová van bejegyezve – ha asztali számítógépen, percek alatt sem derül ki egyértelműen, hogy az adott oldal megbízható-e, s gazdáját nem találjuk sem a MUISZ, sem az MKEH listájában, gondoljuk meg jól, hogy akarjuk-e használni. Szintén megnyugtató, ha az E-commerce Hungary logója is szerepel az oldalon.

Vannak európai országok, ahol a fogyasztvédelmi hatóságok és -szervezetek együtt kampányolnak e témában, mert felismerték, mekkora károkat szenvednek el fogyasztóik. Bátran tehetik, hiszen a szabályok betartása mindenkinek kötelező, a Marokkóból működő álnémet oldalaknak csakúgy, mint a Fehéroroszországból vagy Ciprusról működő álmagyaroknak – és persze nekünk, az STA Travelnek valamint hazai versenytársainknak is. A kihívás komolyságát jelzi, hogy a szakma becslései szerint 20-25 milliárd forintos forgalmat visznek el évente Magyarországról a külföldi weboldalak.