Utazás és biztonság – hová utazzunk, hogy biztonságban legyünk?

Hiánypótló írásunk következik.

Nemrégiben különös jelenségnek lehettünk szemtanúi: brit tudósok, de legalábbis biztonsággal foglalkozó szakértők listát, majd egy, a Telegraph által közzétett térképet állítottak össze utazási témában, melyen több országot zöld színnel jelöltek, azaz biztonságosnak nyilvánítottak. Miért érdekes ez? A 2001-es new yorki eseményeket követően előbb Amerikában, később a többi fejlett országban is bevezették a biztonsági információs szintek rendszerét – SAS – melyben 5 kategóriába sorolták a biztonsági kockázatokat, amiket színekkel is jelöltek: a piros a jelen lévő közvetlen kockázat, a narancs a magas kockázat, a citrom az emelt, a kék a figyelendő, a zöld pedig az alacsony veszély színe, ahogy a meteorológiában is.

A safety kimúlt, éljen a security
2010-ben Pekingben, a Nemzetközi Ifjúsági Utazási Szövetség (WYSTC) konferenciáján egy szürke arcú, nyugtalan tekintetű, nyugállományú brit elhárító tiszt arról tartott előadást az utazási szakma meglepett képviselőinek, hogy a teljes biztonság (safety) fogalma a múlté, semmiről nem mondható ki, hogy biztonságos, már csak a „security” (biztonságosság) különböző szintjei értelmezhetők a világban. Elmondása szerint azzal, hogy az országok hivatalos szervek feladatává tették a besorolás alkalmazását, egyszerűen kizárták a veszélytelenség lehetőségét: nincs komoly szakember, aki bármely helyszínről, térségről vagy országról ki merné jelenteni, hogy kockázat ott bizony nincs, hiszen a ezt állítaná, ő lenne a felelős, ha mégis történik valami.

Érvelése szerint így a legalacsonyabb használható alapszint a kék lenne, de az majdnem olyan, mint a zöld, ezért aztán a citrom használata lett a standard, így a „légy résen” avagy „jobb félni, mint megijedni” elv alapján dolgozó szakemberek egyre bátrabban nyúlnak a még melegebb színekhez is. Azt is elárulta, hogy a zöld szín használata – biztonság-szakmai szemmel – önmagában vállalhatatlan kockázat, hiszen egyfajta „felhívás keringőre” rossz szándékú emberek számára.

Az ifjúsági utazási színtér résztvevői egyöntetűen csodálkoztak ezen a megközelítésen, és az esti beszélgetések alapján mindenkiben az az érzés alakult ki, hogy a brit előadó biztosan beleőrült korábbi munkájába, és roppant rossz élete lehet, hogy folyton csak a veszélyeket figyeli maga körül.

Az utazási figyelmeztetések rendszere
Az utazással kapcsolatos veszélyeket hivatalból figyelik az egyes országok külügyminisztériumai is, amelyek igyekeznek állampolgáraik kockázatát csökkenteni. Jelzéseikben figyelemre méltó, hogy egyes – politikailag nagy súlyú – országok bármekkora kockázat esetén sem kapják meg az utazásra nem ajánlott tiltó címkét, kisebbek pedig nagyon könnyen; aztán csak évek kitartó munkájával tudnak megszabadulni e bélyegtől. Az elmúlt években azonban már az ENSZ turisztikai világszervezetének, az UNWTO-nak is feltűnt, hogy ez a gondoskodó féltés néha túlzott: fel is szólították hát a kormányokat, hogy ne alkalmazzák politikai fegyverként egymás ellen a travel warning rendszert. A szándékosság mellett a frissítés elmaradása is szerepet játszhat abban, hogy egyes országokat vagy területeket utazási szempontból nem ajánl, vagy akár tilt egy ország: így a magyar oldalon  most „magas biztonságú” jelzővel szereplő Fidzsi-szigeteket néhány éve roppant veszélyes, utazásra nem ajánlott országként jellemezték – az STA Travel kérdése nyomán aztán elárulta a Külügy tisztviselője, hogy a bejegyzés évekkel korábbról származott, amikor egy ausztrál turistát lelőttek az egyik szigeten.

Forrás: Telegraphtravelmaps/carto

Az ábra készítői is fölöslegesnek tartottak két külön alapszintet, mindenesetre a térkép, mely egészében itt található , használja a zöld színt. Az is igaz, hogy nem maguk a zöld országok jelölték magukat „céltáblává”. Az Észtországtól Szlovéniáig húzódó övet, melynek hazánk is része, a Baltikumból származó utazási szakemberek egyszerűen csak Európa mentőövének nevezték el, ami borzasztó jól hangzik, ugyanakkor a Duna mellől szemlélve nehezen érthető, hogy északi szomszédunk miért volna veszélyesebb hely hazánknál. Még érdekesebb, hogy Afrikában vagy Dél-Amerikában olyan országok is kizöldültek, amelyek mindennapjait az állami erőszak jellemzi, de Kanada vagy Grönland 3. szintre helyezése is igényelne némi magyarázatot.

Izland, a biztonságos
Az országok méretét és formáját elnézve egy idő után az is eszébe jut az embernek, hogy minél nagyobb egy ország, annál komolyabb esélye van arra, hogy előrelépjen a veszély-skálán. Hiába hatalmas kiterjedésű Kína, Oroszország vagy az USA, ha egy-egy városát veszélyesnek minősítették, az egész ország ijesztő helynek tetszhet a térkép szerint. A szomszédok helyzete is befolyásoló tényezőnek tűnik, így aztán szerencséjük van a szigetországoknak, melyek többsége biztonságos úti célnak mutatkozik továbbra is. A lakosság homogenitása is szerepet játszhat: a mexikóiak hazája annak ellenére zöld, ahogy az ottani drogkartellek nem barátságosságukról ismertek, ahogy a robbanásig feszült helyzet Észak- és Dél-Korea közt nem változtatott az országok biztonsági besorolásán: mindkettő zöld.

Élet a zöld zónában
A biztonsági térkép – az STA Travel véleménye szerint – érdekes nézegetnivaló, és öröm, hogy a zöld zónában élhetünk, de semmiképp sem szabad, hogy kizárólagos utazási navigátorként tekintsünk rá. A háborús övezetekbe történő utazásokat korábban sem javasoltuk senkinek, attól azonban óvunk mindenkit, hogy rettegésben élje le hátralévő évtizedeit, és az esetleges veszélyek miatt ne merjen kilépni határainkon túlra. Korábban az egészségügyi kockázatok kapcsán javasoltuk minden aggódó utasunknak (és anyukájuknak), hogy mielőtt megijed attól, hogy micsoda rémesen veszélyes vírusok és baktériumok leselkedhetnek rá a célországban, nézze meg azt is, hogy mit írnak hazánkról: nálunk is dúlnak a halálos kórok.

Menjek, vagy maradjak?
Annyi azonban biztos, hogy a korábbinál is jobban érdemes odafigyelni arra, hogy az ember biztonságosabb szállást válasszon, (pl. ne a hivatalosan nem is létező ‘no-go zónák’ egyikében foglaljon szobát), mindig tudják róla a közvetlen hozzátartozói, hogy merre jár, és senki ne utazzon biztosítás nélkül – hogy mérsékeljük az életre szóló élményekkel járó kockázatokat.