A hatalmas kiterjedésű észak-afrikai állam látnivalóiról még a gyakorlott utazók is keveset tudnak. Ez nem véletlen, hiszen sokáig polgárháború tombolt Algériában, és bár már 20 éve béke van, az ország nem nagyon hirdette magát mostanáig a turisták előtt. A magyar utasok  figyelmét a nemzeti légitársaság, az Air Algerie  budapesti járatnyitása fordította Algéria felé a közelmúltban, így az utóbbi 2-3 évben egyre többen utaznak Algériába.

Látnivalók turisták nélkül

Mivel Algéria csak most nyitogatja határait a külföldi utazók előtt, így tömegturizmusról egyáltalán nem beszélhetünk.
Éppen ezért aki kedveli a járatlan utakat, annak Algéria maga a paradicsom! Van valami báj abban, hogy egy hét alatt – a leghíresebb helyekre is ellátogatva – összesen egy-két külföldi turistával találkozik az ember. Egy „turistamentes” országnak további előnye, hogy annak igazi arcát ismerhetjük meg. Nincsenek csillogó-villogó sétálóutcák, piacok, éttermek és szolgáltatások. És nincsenek turistákra vadászó koldusok és szuvenírárusok sem. Sőt! A szuvenírt, mint fogalmat sem ismerik.

Biztonságban

A polgárháború szomorú és sötét korszakából kilábalva a kormányzatnak mára – bár érezhetően törékenyen – sikerült elérnie az ország stabilitását. A béke fenntartásának ára van, ennek a turisták számára legfeltűnőbb jele a sokszor talán túlzónak tűnő rendőri jelenlét. Amikor például egy turistacsoport megállt egy kisvárosban, hogy meglátogasson egy helyi piacot, azonnal helyi civil ruhás rendőrök gyűrűjében találták magukat – ezzel teljes feltűnést keltve a városban.

Vagy amikor Timgad romvárosába érve a buszból kiszállva azt látták, hogy három rendőrautó is kísérte az úton őket. Vannak persze ennek a hatalmas országnak olyan területei, ahová nem hogy nem ajánlott utazni, de egyenes tilos. Ezek főleg az ország kevésbé ellenőrizhető déli részei.

Ami szem-szájnak ingere

Ha már az előző fejezetben szóba került a helyi piac, érdemes az ország gasztronómiáját is megismerni. Reggelinél azonnal rá lehet ismerni a francia gyarmati múltra: leginkább kontinentális reggelit szolgálnak fel croissant-nal, bagettel, vajjal és dzsemmel, de azért az olajbogyók és a harissa is fellelhető az asztalon. Ebédre vagy vacsorára előételként szinte mindig finom olivaolajat és abba mártogatható bagettet kínálnak a vendégeknek. Ezt követi egy leves és egy húsos-zöldséges főétel. A fűszerezés nem kifejezetten erős és domináns, így azoknak az utasoknak is ízleni fog a helyi konyha, akik ódzkodnak az idegen ízektől. Az étkezéseket általában frissen szedett naranccsal, mandarinnal és datolyával zárják. A mandarinnal kapcsolatos érdekesség, hogy egyik alfaját, a klementint 100 éve egy francia misszionárius, Marie-Clement Rodier nemesítette ki Algériában, és azóta termesztik arrafelé. Szuvenírként is jó választás lehet az olivaolaj, az olivabogyó, a nagy szemű, világos sárga datolya és az elmaradhatatlan mentatea.

Világörökségi helyszínek egy csokorban

Az Algériával való ismerkedést érdemes az ország északi területén kezdeni, ahol fantasztikusan gazdag római kori emlékeket találunk. Sokan nem tudják, de a világon Olaszország után Algériában maradtak meg a legjobb állapotban a Római Birodalom emlékei. Kedvcsinálónak következzen néhány UNESCO világörökségi látnivaló.

Tipaza

Tökéletes helyszín Algéria ókori civilizációinak megismerésére. A három dombra épült tengerparti várost föníciai kereskedők alapították, majd római kolónia lett. A város a 2. század végén érte el fénykorát, amikor 20 ezer lakosa volt. Az idők során itt letelepedő punok, rómaiak, korai keresztények, föníciaiak és bizánciak kéznyomait mai is láthatjuk mozaikokon, egy 1500 fős színház, bazilikák, temetők, fürdők formájában.

Timgad

A hálós szerkezetű római kori városok szép, észak-afrikai példája, ami megmutatja, milyen bámulatos is volt a római birodalomban a várostervezés. A kiterjedt romterületet ,,észak-afrikai Pompeji”-ként emlegetik. Jelentős épületei a diadalív, a színház, a könyvtár, a bazilika, és tizennégy therma. A szinte hihetetlenül épen maradt romvárosban sétálva a turista valóban úgy érezheti magát, mintha időutazáson venne részt a széles sugárutakon lépkedve, betekintve egy-egy magánházba vagy éppen a piacra. Az élmény garantáltan életre szóló.

Algír óvárosa

Köznapi nevén a kaszba, a középkori Algír városmagja volt, amely egy – a tengerpartig nyúló – dombon helyezkedik el mintegy 60 hektáron. A városrész lenyűgözően nyüzsgő életet él, apró éttermek,
kávézók és boltok váltják egymást. A kaszba szűk, girbegurba utcácskái és apró házai valóságos útvesztőt alkotnak, aminek bejárására javasolt vezetőt fogadni.

Constantine

A világ egyik legrégebbi városa, mely számos történelmi kor emlékeit őrzi, de valódi különlegességét az adja, hogy fantasztikus sziklaszirtekre épült, s egyes részei között több száz méteres szintkülönbség is lehet, melyet fantasztikus hidak és a városi tömegközlekedés részét képező felvonók kötnek össze. Algéria csak néhány órára fekszik Magyarországtól, de az élmény sokkal messzebbre visz minket: a nyugalmas földközi-tengeri öblökhöz, a Szahara csillámló végtelenségéhez, a hóval fedett hegycsúcsokhoz és a történelmében szerepet játszó föníciaiak, karthágóiak, rómaiak, vandálok, spanyolok, törökök, franciák hátrahagyott gazdag emlékeihez.

Az idősebb helyiek még emlékeznek arra is, hogy az algíri botanikus kertben forgatták közel 90 évvel ezelőtt a Johnny Weissmüller főszereplésével készült Tarzan-filmeket.

Kedvet kaptál az utazáshoz?
Írjál nekünk vagy hívjál minket és megszervezzük az utazásodat! Elérhetőségeink