Ezeknek a különleges utaknak az egyes részein bizonyos ritmusban vágott barázdákat alakítanak ki. Ha ezekre a barázdákra egy előre meghatározott sebességgel ráhajtanak a járművek, akkor a gumi rezgése olyan hanghatást okoz, amiből végül egy dallam alakul ki.

Az optimális hangzáshoz általában 40 kilométeres per óra sebesség az ideális, ami valljuk be, az egyik legjobb ellenszere a gyorshajtásnak. Ilyen utak egyébként  a világ több országában is találhatóak, így Dániában, Dél-Koreában, Japánban és az USA-ban is.

Az alábbi videón a Honda szponzorálta kaliforniai zenélő utat nézhetitek meg, ami Rossini: Tell Vilmos c. opera nyitányát játsza le az arra haladóknak:

2015. május 1. és október 31. között Milánóban, az észak-olasz fővárosban rendezik meg a Világkiállítást.
Bár a tavalyi szervezői botrány igen kellemetlenül sült el, az új szervezés annál elszántabban, igazán változatos programokkal és lehengerlően friss témájú interaktív kiállításokkal várja vendégeit a világ minden tájáról.

Táplálni a világot, energiát az életnek
Az EXPO tematikája izgalmas, és nem utolsó sorban nagyon aktuális: az egészségmegőrzés; a tudatos, változatos és örömteli táplálkozás; a minőségi alapanyagok előteremtése és felhasználása; a környezetünk és annak védelme, illetve a fenntartható fejlődés lesz a kiállítás központi témája.
A világkiállítás célja felhívni a figyelmet a világban uralkodó ellentmondásokra és egyben reagálni, megoldást keresni korunk élelmezési problémáira.

145 ország 1,1 millió négyzetméteren
A kiállításon 145 ország képviseli magát, átszámolva ez világ lakosságának mintegy 94%-a. Óriási szám!

Izgalmas programnak ígérkezik végignézni, hogy az egyes országok milyen szemszögből közelítik meg a kiállítás központi témáját.

Az expo Milánó észak-nyugati részén, 1,1 millió négyzetméteren kerül megrendezésre. Az aprólékosan megtervezett területet nemzetközi szinten elismert építészek hívták életre, melynek felépülését egyébként hétről hétre figyelemmel követhetjük az esemény honlapján megosztott videókban, melyeket drónok segítségével rögzítettek.

A különböző országok pavilonjai csupán egy részét fogják alkotni a nagyszabású eseménynek, ezenkívül rengeteg egyéb érdekes program várja a látogatókat.

A 44 oldalas programfüzetet választékát lehetetlen felsorolni, de találomra íme néhány különlegesség: különböző termények, így például a rizs, kakaó, kávé, gyümölcsök, hüvelyesek, fűszerek, gabonák és gumók termesztése és felhasználása; a mediterrán ízek és hagyományok bemutatása, a tengeri ételek megismerése. A világ legszárazabb területeinek bemutatásával a víz éltető szerepére külön hangsúlyt fektetnek a szervezők.

További érdekes tematikus helyszínnek bizonyul a Pavilion Zero, ahol egy tanulságos és élménydús bevezető keretében végigkövethetjük, hogy a kezdetekhez viszonyítva hogyan is változott ételfogyasztási kultúránk, valamint ezzel párhuzamosan a természetes környezetünkre mért hatások is bemutatásra kerülnek.

A Fast Food District ezzel ellentétben a jövőre koncentrál majd, itt például egy olyan mikrouniverzumban találjuk magunkat, ahol felfedezhetjük, milyen új módokon kerülhetünk interaktusba táplálékunkkal. Ezt az élményt hivatott bemutatni egy kétszintes jövőbeli szupermarket is. Külön fejezetet szentelnek ezen kívül az egyre nagyobb jelentőséggel bíró biogazdálkodásnak, vagy az étel művészetekben való megjelenésének is; azt pedig mondanunk sem kell, hogy egy hatalmas gyermekpark sem maradhat ki a repertoárból.

A magyar pavilon: Életkert
A világkiállításon természetesen Magyarország is részt vesz, mégpedig a természet kincseit és szépségét ünneplő installációval.

Magyarország három kiemelt témakörrel lesz jelen: a vízzel, a GMO-mentességgel – ezen belül az őshonos állat- és növényfajok génmegőrzésével -, illetve az ország elkötelezettségével a fiatal generációk környezettudatos nevelésére.

Az ALAKOR jeligéjű pavilon tervezői – Ertsey Attila és Sárkány Sándor – arra is tudatosan figyeltek a tervezéskor, hogy a látogatók a nagy jövés-menésben a magyar pavilonban egy kis nyugalomra találjanak; a természetes és élő anyagok között kicsit leülhessenek és megpihenjenek, miközben találkozhatnak Magyarország életet adó elemeivel, szimbólumaival és művészetével. A magyar pavilonban így kézzel foghatóvá válik a termékeny természeti világ szépsége, és annak gyógyító ereje.

E mellett a kiállítás sok magyar alkotó embernek, kézművesnek, népzenésznek, kortárs művésznek, a magyar mezőgazdaságnak, az ásványvizeknek, a boroknak és egyéb élelmiszertermékeknek nyújt lehetőséget a bemutatkozásra és árusításra.

EXPO látogatás milánói városnézéssel
Az EXPO programjait böngészve garantáljuk, hogy mindenki meg fogja találni az érdeklődéséhez passzoló programokat.
A kiállítás meglátogatása megspékelve egy milánói városlátogatással, bizonyosan az idei év egyik legnépszerűbb utazása lesz.
Magyarország igazán szerencsés az idei expo helyszínével, hiszen Milánó könnyen elérhető (Budapestről alig másfél órányi repülőútnyira van), így remek programnak ígérkezik egy 3-5 napos utazás.

Az utazás  – repülő, szállás és egyéb utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások – megszervezéséhez segítséget nyújt a STA Travel. Elérhetőség

Minden évben turisták ezrei zarándokolnak a Cotswolds vidéki Bibury faluba, hogy lefényképezzék az Arlington Row-i festői házakat.

Ezek a 14. században épült házak az Egyesült Királyság legrégebben lakott épületei és olyannyira híresek, hogy az angol útlevél belső oldalán is szerepel a grafikájuk. Az utóbbi időben az odaérkező turisták azonban egyre mérgesebben fújnak a falu lakosságára. Hogy miért? Hát egy helyi sárga kisautó miatt.

Az autó egy 82 éves helyi lakos, a falucska nyugdíjba vonult fogorvosának, Mr. Peter Maddox tulajdona. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi köze ennek az autónak a turisták haragjához?

Nos, mindössze annyi, hogy a kisautó – garázs híján – folyamatosan az utcán parkol, közben pedig akaratán kívül a turisták fényképeit trollkodja szét.
A turisták szerint nonszensz, hogy képtelenség olyan fotót készíteni a bűbájos házacskákról, hogy a rikító színű autó ne szerepeljen rajta. Ebből akkora ügy kerekedett, hogy külön csoportok alakultak a közösségi média felületein, ahol azzal vádolják az öregurat és az ő autóját, hogy tönkreteszi az angol Örökségvédelmi Hivatal tulajdonában álló házak látványát.
Az Arlington Row lakói erre a panaszkodásokra csak annyit mondtak, hogy vihar egy kanál vízben és Mr. Maddox védelmére keltek, sőt ellentámadásba is lendültek a turistákkal szemben.

Véleményük szerint a látogatóknak figyelembe kellene venniük, hogy ezek a házak az ott lakók otthonai és Mr. Maddox-nak minden joga megvan arra, hogy a ház előtt parkoltassa az autóját.
A lakosok már belenyugodtak abba, hogy rengeteg turista érkezik a falujukba, de sokkal több tiszteletet várnának el tőlük. Az egyik lakó arról panaszkodik, hogy a turisták kinyitogatják az ajtókat, ha azok nincsenek bezárva és bekukucskálnak az ablakokon.
Az Örökségvédelmi Hivatal is megszólalt az ügyben. Allan King szóvivő szerint Mr. Maddox az autóúton parkol, amit megtehet. Mivel nem a Hivatal tulajdonán parkol, nem szólnak bele. Még annyit hozzátettek az ügyhöz, hogy a Hivatal ügyel az Arlington Row kinézetére és igyekszik elkerülni a modern hatások beszivárgását. Olyan színekkel festették ki a híres házakat, ami megfelel a történelmi hagyományoknak, de arra nincs felhatalmazásuk, hogy beleszóljanak abba, milyen színű autót vásároljanak a lakosok.

Forrás

2014 év végén az olasz versenyhivatal félmillió euró bírsággal sújtotta a TripAdvisort, a világ egyik legnépszerűbb utazási tanácsadó honlapját.

A bírság kiszabása előtt 7 hónapig vizsgálódott a hatóság a szálloda- és étterem tulajdonosok, valamint egyéb fogyasztói csoportok panaszai alapján.

A vizsgálat megállapította, hogy a TripAdvisor oldalon sokszor félrevezető, nem mindig a valóságot tükröző információk és vélemények találhatóak az egyes szolgáltatókról. Az igazságot akár pozitív, akár negatív írányban elferdítő bejegyzésekkel persze sok egyéb fórumon találkozhatunk, csakhogy a TripAdvisor úgy hirdeti magát, hogy minden, az oldalon megjelenő vélemény hiteles forrásból származik.

A versenyhivatal vádja szerint a a TripAdvisor nem ellenőrzi és szűri ki elég hatékonyan a valótlan véleményeket, legyenek ezek a tulajdonosok által írt, a saját szolgáltatásukat dicsérő bejegyzések, vagy éppen a konkurencia tollából származó ócsárlások.

A TripAdvisor ennek éppen az ellenkezőjét állítja, azaz hogy keményen és hatékonyan harcol a csalások ellen. Példaként hozza a bejegyzések ellenőrzésére szakosodott csapat felállítását, illetve olyan automatizált eszközök és algoritmusok működtetését, ami segít kiszűrni a nem hiteles tartalmakat.

Az ügy jelenlegi állása szerint a Tripadvisor megalapozatlannak tartja a döntést, nem ért egyet a versenyhivatal megállapításával és fellebez a 500 000 eurós bírság ellen.

Te szoktál infókat gyűjteni a TripAdvisorról? És milyen tapasztalataid vannak vele?

Érdekes témát boncolgat a Huffington Post egyik múlt heti cikke, mégpedig a mostanság egyre divatosabb Airbnb szállásfoglalási rendszerben rejlő veszélyeket. Bár maga a szolgáltatás jó ötleten alapul, de sajnos nagyon sok olyan kockázatot hordoz magában, amire sokszor mi magunk sem gondolunk – sem mint a lakás kiadója, sem mint az időszakos bérlője. Lássuk, milyen személyes tapasztalatok késztették az újságírót a cikk megírására:

Pár hete, az Airbnb oldalon megjelent néhány kiadó lakásnak a hirdetése, amik történetesen abban a felső west side-i házban vannak, ahol én is lakom. Úgy gondolom, ez sok veszélyt rejthet magában ránk nézve is.

Nincs ellenemre az, ha a fickó a lenti lakásban megengedi a sógorának, hogy pár éjszakát a kanapén aludjon, mert a felesége éppen kirúgta otthonról. A hosszú távú lakáskiadás sem zavar, azzal a feltétellel, hogy az új bérlőket leellenőrizték és a bérbeadást a lakók nevében a közös képviselő jóváhagyta.

De az Airbnb lakáskiadás nem így működik, és így semmit nem tudunk az ideiglenes beköltözőkről. Szerencsénkre ezen a héten a közös képviselőnk arról tájékoztatott, hogy a házunkban tilos a lakások rövid távú bérbeadása, beleértve az Airbnb-t is, ennek megszegése büntetést von maga után. A mi házunk okosan cselekedett, de máshol nem biztos, hogy követik ezt a példát.

Az Airbnb egyébként a Szilícium völgy büszkesége lehetne, jó példája az ún. “sharing economy”-nak, azaz a közösségi megosztáson alapuló gazdaságnak, ami jobbá teheti a világot. De ebben az esetben szerintem nem így van.

Ez az üzleti modell tulajdonképpen a illegális lakáskiadás egyik formája. New York és a legtöbb nagyváros szabályban tiltja meg lakosainak, hogy 30 napnál rövidebb időre kiadják a lakásukat, hacsak nem ők is ott laknak a vendéggel. Ha nem tartózkodnak ott, az azt jelenti, hogy illegális szállodát működtetnek, ráadásul még adót sem fizetnek. Nos, ennek alapján egy most elkészült jelentés szerint a legtöbb Airbnb lakáskiadás is ilyen illegális tevékenységnek számít.

Összehasonlítva az Airbnb-n kiadott lakást egy legálisan működő szállodával, a szállodákban minden esetben ellenőrzik a vendégek személyazonosságát, van rendszeres takarítás és biztonsági szolgálat. Az Airbnb rendszerében ezeknek semmi nyoma.

Egy betörő vagy egy pedofil bárhol tud bérelni egy ágyat – akár a közvetlen szomszédod is lehet. Megszállhat a házadban, kapcsolatba kerülhet a többi lakóval, bejuthat a folyosókra, lépcsőházakba, tornaterembe, uszodába, öltözőkbe és más közös helyiségekbe. És ha valami baj történik, senki nem vállal felelősséget ezért.

Veszélynek lehetnek kitéve azok is, akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást, hiszen nem lehet kiszűrni a rendszerből például az erőszakos vagy beteges jellemű tulajdonosokat, akik szabadon jöhetnek-mehetnek a lakásban – akár akkor is, ha történetesen éppen te tartózkodsz benne. Ez máris eszünkbe juttathat néhány horror sztorit.

Steven Spinola a New York-i Ingatlan Bizottság elnöke a következőket írta erről a rendszerről:

“Komolyan aggódunk azon lakók biztonságáért, akik olyan házakban élnek, ahol a lakásokat rövid távra adják ki. A szállodáknak pontosan azért kell magasabb elvárásoknak megfelelniük, mint a lakóházaknak, hogy védjék az ideiglenesen megszálló vendégeiket. Megkérdőjelezzük továbbá azoknak a lakástulajdonosoknak vagy bérlőknek az alkalmasságát, akiknél annak ellenére jönnek-mennek különböző emberek, hogy pontosan tudatában vannak annak, hogy egy lakást vásároltak vagy béreltek, és nem egy szállodai szobát.”

A cikk írója végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakóközösségeknek többet kellene tenniük mindenfajta rövid távú lakáskiadás korlátozásáért.

forrás

Ha valaha is kíváncsi voltál arra, hogy mi történik a csomagoddal, miután a check-in pultnál búcsút veszel tőle, most itt az alkalom, hogy hogy bepillantsál a színfalak mögé, mégpedig Európa legnagyobb épületen belüli csomagkezelő rendszerébe a londoni Heathrow repülőtér 5-ös terminálján.

A Heathrow-n egy 30 mérföld hosszú futószalag rendszer – 2,8 mérföld hosszú alagúttal és 44 csomagkiadó szalaggal – kezeli az évi 53 millió csomagot.

Az indulás előtt több mint három órával korábban érkezett csomagok a T5 poggyászraktárába kerülnek, ahol egyszerre csaknem 4 000 csomagot tudnak tárolni.

Amikor közeledik az indulási idő, a csomagok visszakerülnek a rendszerbe és megkezdik útjukat a repülőgéphez.

A dél-nyugat londoni repülőtér T5 csomagkezelő rendszere napi 12 000 csomagot tud kezelni.

A T5 csomagkezelő komplexum egy hatalmas futószalag-rendszerből áll.

A Heathrow-n egy 30 mérföld hosszú futószalag rendszer – 2,8 mérföld hosszú alagúttal és 44 csomagkiadó szalaggal – kezeli az évi 53 millió csomagot.

Csaknem 6 évvel ezelőtt, 2008 márciusában kb. 70 járatot töröltek az első napon, amikor a British Arways beköltözött a 4,3 milliárd fontért megépített terminálba.

A csomagok a futószalagon kis kocsikban utaznak a Heathrow T5-öt és T3-at összekötő alagútban.

A T5-öt és T3-at összekötő alagút Európa leghosszabb terminálokat összekötő szállító alagútja.

A Heathrow repülőtéren jelenleg fejlesztés alatt áll az új T3 csomagkezelő rendszer, amely – ha elkészül – Európa legfejlettebb integrált csomagkezelő rendszere lesz.

Az új T3 csomagkezelő rendszer a terminál csomagkezelő kapacitását az óránkénti 5200-ról 7200 csomagra fogja emeli.

Az új T3 csomagkezelő rendszerbe érkező poggyászokat automatikusan szortírozzák méret, súly és járatszám szerint. Ezután pakolják be a konténerekbe.

Korszerű eszközök teszik a csomagokat a konténerekbe, minden csomagot külön megvizsgálva, hogy a legoptimálisabb helykihasználást biztosítsák.

Ezután a csomagon lévő vonalkódot leolvassák és a futószalagok hálózata eljuttatja egy gyűjtőcsúszdához, ahol a csomagkezelő személyzet veszi kezelésbe. A csomag röntgenvizsgálaton és egyéb biztonsági vizsgálaton esik át, mielőtt a csomagkezelő leolvassa a vonalkódot a gyűjtőcsúszdánál.
Minden egyes csomagot hozzákapcsolnak az utaslistához. A kezelő ezután kocsikba teszi a csomagokat, és a repülőgéphez szállítják berakodáshoz.
Ha transzfer csomagról van szó, kirakodás után ezeket is a rendszerbe küldik, ahol ellenőrzik, átvilágítják és szortírozzák az új berakodáshoz. Más terminálról érkező vagy más terminálra szállítandó csomagok automatikusan a már bemutatott szállító alagúton keresztül közlekednek.
A becsekkolás óta hosszú utat megtett csomagokkal teli konténereket szállító British Airways teherautók előkészítik a berakodást.

  A repülőtéri utazás végéhez közeledve: A fluoreszkáló mellényt viselő földi személyzet előkészül a British Airways repülőbe való berakodáshoz.

Egy 26 millió fontért épített alagút biztosítja, hogy minden utas hozzájusson a csomagjához függetlenül attól, hogy melyik terminálra érkezik.

forrás

Egyre több részlet lát napvilágot arról, hogyan is képzeljük el az ablaknélküli repülőket – főleg, hogy káprázatos kilátást ígérnek utasainak.

Nos, a lényeg, hogy a repülők belsejét ultakönnyű és ultra vékony nagyfelbontású képernyővel bélelik ki, így a gép plafonján és oldalán végighúzódó képernyők – a gépre szerelt külső kamerák segítségével – élőben közvetítik a külső látványt.

Továbbgondolva ezt az elképzelést, nem lenne meglepő, ha az éppen elsuhanó külső látványt időnként kicsit felturbózva mutatnák be az utasoknak, hiszen ezzel a technológiával felhős idő esetén is látni lehetne az óceán hullámzását, ha éppen felette repülünk, de ugyanúgy a képernyőre vetíthető lenne a Grand Canyon, a kínai Nagy Fal vagy egy gyönyörű csillagos ég – útvonaltól és napszaktól függően.

Ami biztos, hogy az utasok szabadon ki- és bekapcsolhatják a mellettük levő képernyőt, képet is cserélhetnek, ha nem tetszik az aktuális látvány, sőt a képernyőt mint egy számítógép kijelzőjét is használhatják Internetezésre és egyéb foglalatosságokra.

Ezeknek a nagyfelbontású képernyőknek a működtetése azonban jóval nagyobb energiaszükségletet kíván, amit a gép testére szerelt napelemek biztosítanának.

Az újdonságból fakadó marketing előnyök mellett egyéb pozitívumai is vannak a fejlesztésnek: az ablaknélküli törzs szerkezete egyszerűbbé válik, csökken az anyagfelhasználás, így a gép súlya is csökken. Ezzel párhuzamosan kevesebb lesz a gép fogyasztása, ami jelentős megtakarítást jelent a légitársaságoknak. És nem utolsó sorban a kevesebb fogyasztással megspórolt CO2 kibocsátás pozitívan hat az üvegháztartásra.

És hogy mikorra válhat valósággá ez az elképzelés? Szakemberek szerint akár már 10 éven belül utazhatunk ilyen gépeken.Mindenesetre mi időben fogunk szólni, ha már foglalhatóak lesznek ezek a járatok.
Addig is böngésszetek a jobbnál-jobb repülőjegyeink között, utazzatok és élvezzétek a repülőgép ablakából a természetes kilátást!

forrás

A highline-osok nemzetközi találkozója a világ egyik legnyugalmasabb, de egyben legfélelmetesebb fesztiválja is, ugyanis résztvevők az idejük legnagyobb részét az olasz Alpokban található Monte Piana fölött kifeszített több száz láb magas kötélpályán töltik – lógva.

A találkozó résztvevői extrém kötéltáncosként közlekednek a szakadék fölött kifeszített hevedereken, amelyek mindössze 2,5 cm szélesek. Ezt az extrém sportot egyébként eredetileg hegymászók találták ki, akik így gyakoroltak egy-egy nehéz terep előtt.

forrás