STA Travel – messze a legjobb!

Világjárás, olcsó repülőjegy, fapados repjegyek, útleírások, kedvezményes utazások, érdekes úti célok, hotelfoglalás, autóbérlés, biztosítás => indul a kaland!

Miért van a Couchsurfing sorsa megpecsételődve?

Hozzászólás

coachMiután tudomást szereztem a Couchsurfingről, azonnal csatlakoztam is 2006-ban a közösséghez – ez az egyéves világkörüli utam elején történt. Az új platform segítségével az internet utazók és házigazdák csatornájává vált – jól megfricskázva ezzel a vendéglátás immár vénséges tradícióját. Annak érdekében, hogy ez a fajta „cserekereskedelem” működőképessé váljék, különböző fórumokat, eseményeket szerveztek, melyek idővel önszerveződő, úgymond organikus találkozókká nőtték ki magukat rengeteg városban szerte világunkban.

Az utazásaim alatt Spanyolországban egy tucat embert láttam vendégül miközben rengeteg helyre eljutottam – Németországba, Magyarországra, Törökországba, az Egyesült Arab Emirátusokba, Tájföldre, Malajziába és Japánba. Minden egyes élményem pozitív volt. Mint utazó minden vágyam teljesült: sikerült helyi kulturális élményeket gyűjtenem, rengeteget tanultam emberektől és emberekről igen intim és személyes módon, és részem volt őszinte és meleg vendéglátásban.

A Couchsurfing nem csak az életem változtatta meg, hanem utazásaim módját valamint látásmódomat is igen nagy mértékben befolyásolta. Így találkoztam jópár olyan emberrel is, akikkel később igen közeli barátságba keveredtünk.
Ma azonban a Couchsurfing csupán árnyéka önmagának, tele elhagyatott profilokkal és spam-es oldalakkal. Felemelkedésének és leáldozásának története összefügg egy szervezett közösség erejével valamint a ténnyel, hogy a „fejlődés” eszméje sokszor csupán megtévesztésként himbálózik a szemünk előtt.

A Couchsurfing felemelkedése

A vendéglátás gyökerei igencsak mélyre nyúlnak vissza, mikor is az első utazó egy idegen ajtaján kopogtatván talált ideiglenes szállást és e mellé feltehetőleg igen meleg fogadtatásban is lehetett része. A Couchsurfing az internet erejét használta fel arra a célra, hogy a természetes emberi vendégszeretet és nyitottság teret kaphasson és elterjedté válhasson.

Így esett, hogy például hasonló nézeteket valló emberek könnyedén kapcsolatba kerülhettek a köztük levő óriási távolság ellenére is. Már nem kopogtattunk idegenek ajtaján, ehelyett küldtünk neki egy szálláskérvényt. Nem volt többé szükség barátságos helyiek keresgélésére, hiszen különféle kávédélutánok vagy receptcserés vacsorák közül válogathattunk. Hihetetlen élmény volt – az első pár évemben, amíg Couchszörfölő voltam, sosem hallottam negatív tapasztalatokról.
A Couchsurfing a globalizáció fáklyájaként világított előttünk, megosztottuk kultúránkat és ötleteinket mindenféle financiális következmények nélkül. Egyedül az internet hiánya okozott némi fennakadást sok országban, de ez egy átmeneti probléma volt, mely viszonylag könnyen orvosolhatóvá vált.

Igazán meg tudja változtatni világunkat, ha különböző kultúrájú emberek közös nevezőre jutnak azáltal, hogy hasonlóságukat hangsúlyozzák. 2008-ban meg is szerveztem első eseményemet – egy receptcserés estet a San Fransisco parkban. Minden egyes kérvényt elfogadtam, hiszen ez volt a helyes út a globalizáció erkölcsi magaslataiban.
Mi építettük tehát a Couchsurfinget – a tagok. Nem egy menedzsment, akik abban az időben nem járultak sokkal többel hozzá az események alakulásához, mint egy alapvető funkciókat ellátó, távolról sem tökéletes de működő honlap üzemeltetésével. Mi, akik hittünk a Couchsurfing szellemiségében, mely a megosztásról és a nyitottságról szólt, mi kezdtünk el helyi csoportokat, receptcserés eseményeket szervezni és ugyanúgy mi kezdtük el terjeszteni ezt az új, kezdetben radikálisnak ható, erőteljes közösségi hálót a barátaink körében. Nyilván nem volt tökéletes minden, zajlottak konfliktusok például a régi tagokkal, de ennek ellénére forradalmiasodott az utazás fogalma, a határ csak a csillagos ég volt.

„A legjobb dolog az volt ebben a közösségben, hogy teljesen magától, szabadon fejlődött a saját szájízünk szerint.” – mondta Serafina Bear (couchsurfing felhasználó, aki ragaszkodik ehhez a felhasználói nevéhez). „A környezet abszolút nyitott és egyedülálló volt, mely egyre inkább erősödött. Igazán jó érzés volt végigkísérni ezt a folyamatot.”A couchsurfing virágkorában San Fransisco-ban gyakorlatilag majdnem a hét minden estéjén különböző eseményekbe botlottam és bárhová is sodródtam a világban, mindenhol rendkívül könnyen találtam embereket, akiknél megszállhattam, helyi eseményeket és találkozókat, ahol találkozhattam más utazókkal és együtt fedezhettük fel úticélunkat vagy utazgathattunk tovább. A lehetőségek tárháza végtelennek bizonyult.

Túl nagy? Avagy nem profitábilis?

Volt azonban egy hiányzó kulcsszereplője a végbemenő tranzakcióknak: a pénz. A Couchsurfinget ingyen volt lehetőségünk használni. Bármennyire is hangsúlyozták tagjai, hogy ez egy kulturális platform, sokan kizárólag csak az ingyen szállás lehetőségét fedezték fel emögött.

A látogatottság 2009-ben kezdett el szárnyra kapni, amikor az oldal már több mint 1 millió felhasználóval büszkélkedhetett. A sajtó is elkezdett írni róla a Lonely Planet-tel egyetemben. Azon törekvésünk, hogy a tagok valódi értékekre koncentráljanak, lassanként megtört és hamarosan eltelítették a honlapot az újabbnál újabb tagok, akik mind ingyen szállást vagy könnyű kapcsolatokat igyekeztek létesíteni. Észrevehető volt ez a változás a különféle eseményeken is – elkezdtek megjelenni egész férficsoportok, akik csak lányokkal voltak hajlandók kommunikálni; illetve olyan viszonzatlan szálláskérvények kezdtek beömleni, amik egy konferencia vagy egy zenei fesztivál idejére szóltak csupán.

Ezután kezdtek a dolgok drámaian változni. Mint ahogy korábban már szóltam erről, a tagságom első három évében sosem hallottam negatív tapasztalatról. Ezzel szemben ekkor kezdtek el rémhírek terjedni aggresszív szállásadókról, koszos lakásokról és felettébb kényelmetlen szituációkról. Női couchsurferek meséltek nekem arról, hogy amint megérkeztek egy városba, azonnal elkezdték őket a helyi férfiak random üzenetekkel bombázni, ezek tartalma pedig legtöbbször kétértelmű flörtölés volt.

A nagy sokk ezután következett: 2012-ben a Couchsurfing átalakult, „privatizálták” és irodát nyitottak San Fransisco-ban az AirBnb-vel és a TaskRabbit-tel (és másokkal) egyetemben. A Couchsurfing start-uppá válása 8 év működés után hordozott magában ironikus jegyeket, de úgy látszott ez nem érdekelte az új CEO-t vagy a kockázati tőkés bizottságot.
Így vált a Couchsurfing egy szolgáltatássá, mely megpróbálkozott ügyfeleinek megsarcolásával. A probléma viszont az volt, hogy a menedzsment minket próbált eladni – a kapcsolatainkat, a hálózatunkat és az általunk felépített közösségeket. Ebből pedig nem tudtak profithoz jutni sehol a világon, hiszen számunkra a pénz sosem jelentett motivációt.

Ennek ellenére megpróbálták. Azok az eszközök például, amiknek segitségével az aktív couchsurferek szervezték helyi eseményeiket világszerte – így például csoportos oldalak – mind el lettek távolítva. Azóta többszörös újradizájnoláson esett át a kezelőfelület is, mely egyre inkább leegyszerűsödött.

Az új CS keresése?

A couchsurfing azonban még nem teljesen halott. Még mindig léteznek aktív profilok vagy események egyes városokban. Az azonban nyomon követhető sajnos, hogy azok a barátaim, akik 6-7-8 évvel ezelőtt még a közösség tagjai voltak, mára már (legtöbben) felhagytak az oldal használatával. Sokan vannak, akik rossz tapasztalatokra hivatkozva többet már nem látnak vendégül senkit vagy egyszerűen csak úgy érzik, hogy a honlap már nem ugyanazokat az értékeket képviseli, mint egykor. Személy szerint engem nagyon szomorúan érint ez az ügy. A 8 millió tagból mennyi lehet kamu profil? Abból ítélve, hogy mennyire meghasonlott az oldal használhatósága, úgy gondolom, hogy rengeteg.

A régi couchsurferek végítélete egybehangzik: „Mindig úgy gondoltam, hogy a Couchsurfinges közösség tagjának lenni olyan különleges és lelkileg gazdagító élmény, amely örökre szól – de sajnos mindez eloszlott, akár egy buborék.” – mondta Lucilla, aki évek óta nem aktív már. „Régen Európában éltem és minden barátomnak áradoztam arról, hogy mennyire büszke vagyok arra, hogy tagja lehetek ennek a közösségnek. Nos, manapság egyik CS barátom sem jelentkezik be az oldalra többé.”

Drew Meyers, a Horizon alapítója úgy gondolja, hogy a bizalom összefügg a mérettel. „A CS összességében túl nagy hálózat ahhoz, hogy megbízható legyen. A bizalmat ki kell érdemelni. Egy közösség építése hihetetlenül hosszú időt vesz igénybe, a CS-nek 10 évbe telt, hogy kiépítsék a védjegyüket. A Horizon célja az, hogy létező és megbízható hálózatot üzemeltessen, kivédve azokat a méretbeli és bizalmi problémákat, amelyek a CS-t sújtották.”
Meyer egy couchsurfer, aki úgy gondolja hogy igazi erő a közösségben rejlik és életének legjobb mozgalmát köszönheti ennek. A CS-közösség azonban túl naggyá vált.

„10 millió főt számláló közösség nem létezik.” – mondja. „Ilyen nagy csoport sajnos nem lehet megbízható.”
Prashant Lagisetti, a Localoids alapítója úgy hiszi, hogy van lehetőség arra, hogy valaki igazán betörhesse az „utazók és helyiek találkozója” űrjét, ámbár úgy gondolja, hogy jelenleg egyelőre senkinek sem sikerült erre egy működő modellt létrehoznia.

„Más utazási közösségi oldalakkal ellentétben mi próbálunk a helyieknek is értékeket teremteni.” – meséli Lagisetti. „Arra törekszünk, hogy mindkét oldal aktívan részt vegyen ebben az értékcserében.” A Localoids ezt közös élményekre alapozva igyekszik elérni, ilyen például a másik nyelvvel való ismerkedés avagy az utazóközönség rábírása arra, hogy tanítsanak meg valamit a szállásadónak, stb..

Eközben a CS sorsa megpecsételődve látszik. Az oldal felélte a rendelkezésére álló pénzkészleteket, legtöbb alkalmazottját elbocsájtotta és nincs közelebb a pénzestéshez mint három évvel ezelőtt, amikor hivatalosan is profit-orientálttá vált (bár nemrégiben már bevezették a reklámokat is). Egy másik dimenzióban más menedzsmenttel a CS talán képes lett volna összekovácsolni az onlájn és offlájn vendéglátást, s talán nem csak nemzetek, de különböző társadalmi osztályok összekötő hídjává is válhatott volna.

Többmilliós inaktív felhasználótáborral vetődik fel a következő kérdés: mi lesz a tagok következő lépése? A rengeteg online start-up vendéglátó és utazási hálózat közül eddig egyiknek sem sikerült olyan átütő eredményt elérnie, mint a CS-nek. Az utazási cyber-tér rendkívül felhígult; a Localoids mellett jelenleg szerepel még a Horizon, a Tripping, BeWelcome, Trampolinn, TrustRoots, Nightswapping, Voyaj és még egy tucat új vállakozás, melyek mind ugyanazokat a kihívásokat élik meg, melyet a CS sikeresen leküzdött.

Ami engem illet, a profilom még mindig látható, 168 referenciával rendelkezem, természetesen mind pozitív. Még nem csatlakoztam új hálózathoz, de már két éve nem láttam vendégül senkit és nem is utaztam CS-gel. Talán nemsokára megint felajánlom valakinek a vendégszeretetem. Ámbár folyton azon tanakodom, hogy valójában megéri-e?

forrás

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s