Az STA Travel előadása a Corvinus egyetem turizmus szakosainak 2012 feb 13-án
Mi történt ?
- A Malév a rendszerváltás óta veszteségesen működött, szocialista nagyvállalati örökséggel
- Az elmúlt 20 évben kiszervezték belőle számos nyereséges tevékenységét
- Kétszer eladták, majd visszavásárolták, alaposan eladósították
- Többször támogatta az állam sok tízmilliárddal
- Viszonylag modern gépparkkal és stabil útvonalhálózattal rendelkezett, 45/50 városba repült
- 2011-ben 3,2M utast szállított, heti 400/430 járatán
- 2012 január 31-én állami csődvédelem alá került
- 3 nappal később leállt
Mi a következménye a leállásnak ?
- Számos elégedetlen utas Magyarországon, Európában és világszerte
- Több milliárd értékű megvásárolt repülőjegy, mellyel nem lehet repülni – kártérítési ügyek
- Több ezer azonnali munkanélküli (Malévosok)
- Várhatóan csökken a hozzánk érkező turisták száma
- A Malév, mint regionális „behordó” légitársaság kiesése miatt nem lesz nyáron sem észak-amerikai járat, de a pekingi is leállt
- A kieső forgalom és a multiplikátor hatások miatt több tízezer további állás kerül veszélybe
- Budapest álma a regionális központi státuszról tovább foszlik, számos tervezett nagy beruházás ellehetetlenül vagy értelmét veszti
- Nehezebben és drágábban lehet Budapestről / Budapestre utazni – próbáld ki

A Wizzair
Mindkét fapados, több hullámban:
- 30 körüli járat indítását
- 5-6 repülőgép Budapesti bázissal való működtetését
- évi 2,4 millió utas repültetését
- 2400 állás „teremtését”
- több száz millió dollár befektetését jelentette be
- A sajtó és a sajtó szerint a kormányzat ennek örült
A sajtó örül
Halkan azért megkérdezzük: aki a neten vesz Belgrád-Dubai repülőjegyet, annak honnan lesz vízuma? Mert anélkül – ezzel a légitársasággal – a dubai reptéren még csak átszállni sem tud.
A fél – fapadosok is sietve jöttek
Vagy inkább kapkodva? Az Air Berlin – a látszat ellenére – Budapestről csak Berlinbe repül; az Air Baltic pedig a Budapest-Rigát közvetlenül repüli, nem milánói, müncheni, stb. átszállásokkal.
Erős öszvér megoldás született a cseh szavak és a magyar rag, valamint az euróban közölt ár egyvelegéből.
Közben a “szakma” Malévozik
– ám alighanem a Malév keresőszó miatt teszi csupán…
Le tudják-e fedni a “megmentők” a Malév helyét?
A Wizzair:
A Ryanair
Tényleg le tudják fedni a Malév helyét a fapadosok ?
A fapadosok nem tudnak/akarnak mindent
- az EU-n kívül bilaterális repülési jogok élnek
- Ezeket államok kötik „flag carrier”-eik számára
- Többnyire kölcsönösségi alapon
- A fapadosokat nem hajtja semmi, csak a nyereségvágy (ez persze OK)
- Csak point-to-point fuvaroznak
- Átszálló utakat (connecting flight) nem indítanak
Flag carrier vs fapados
- Stabil menetrend (téli / nyári)
- Fix frekvenciák napi 1, 2, 3 járat fő repterekre
- Lehet vele tervezni
- Saját központján keresztül a végpontok között is szállít,
- garantált csatlakozással
- Zűrös esetekben is repül
- Ha nem visz el, megoldja máshogy
- Egyéb szolgáltatásokat is vállal (posta, áruszállítás)
Fapados vs nemzeti
- Menetrendjét rugalmasan alakítja
- Könyörtelenül kidobja a nem teljesítő útvonalakat
- Heti! 1-2 járat sem ritka, kisebb repterek
- Előfordulnak egyirányú járatok is
- Nem lehet előre biztosra tervezni – törlés, késés
- Ha nem visz el, nem segít
- Minden apróságért plusz pénzt kér
- Furcsán kommunikál
A kommunikációs érdekességek
Amikor ezt látjuk, nézzük csak meg újra a low cost carrierek ígéreteit:
- 30 körüli járat indítását – MALÉV: 45 és a frekvenciájuk együttesen sem éri el a MA felét
- 5-6 repcsit Budapesti bázissal – MALÉV: 22
- évi 2,4 millió utas – valójában a 2 együtt, max-max! ráadásul irányuk 2/3 részt kiutaztató
- 2400 állás „teremtését” – valójában a tizedét, ha.
- több száz millió dollár befektetés – szállóeszköz, nem befektetés
- A Malév szerepét ezek nem pótolják, a hazai idegenforgalmat (is) óriási veszteség éri, ha nem lesz új Malév.
Miben bízhatunk ?
Csak abban, hogy nem a híressé vált műkörmöslány az egyetlen, aki rájött: igenis szükség van egy budapesti központú új “Malév”-ra!
Itt elolvashatod a 2010 februárjára elkészült (eléggé elnagyolt) tanulmányt a Malév esetleges átalakításának lehetséges útjairól – talán nem véletlen, hogy senki nem kezdett bele semmibe e tervvázlat alapján.
2012-04-09 09:26
Megjelent azóta egy elemzés a Roland Berger-féle tanulmányról:
http://arepules.blogspot.com/2012/03/malev-csod-szemellenzok-es-illuziok.html